Világszerte nő a CR jelentések száma

2011-re a világ vezető vállalatai számára bevett gyakorlattá vált, hogy a pénzügyi eredményeik mellett a nem-pénzügyi teljesítményükről, vállalati felelősségvállalásukról (CR) is jelentést adnak ki.

A jelentések minősége azonban még továbbfejlesztendő - állapította meg a KPMG legújabb nemzetközi kutatása.

„A CR-jelentések növelik a vállalat értékét, javítják a vállalatokba vetett bizalmat, különösen, ha a jelentéskészítési folyamat megfelelőségét belső és külső kontrollmechanizmusok biztosítják" - tette hozzá Szabó István, a KPMG menedzsere, a kutatás magyarországi vezetője.

A KPMG International Survey of Corporate Responsibility Reporting 2011 a Global Fortune listáján legjobban szereplő 250 vállalatnak és 34 ország 100 legnagyobb bevételű cégének - azaz több mint 3400 vállalatnak - jelentései alapján vizsgálta meg a jelentéskészítésben megfigyelhető trendeket.

Ebben a témában ez az egyik legkiterjedtebb és legtöbbször hivatkozott nemzetközi kutatás, amelyet a KPMG háromévente végez el.

A felmérésből kiderült, hogy vezető cégek 95 százaléka és a vizsgált országok legnagyobb vállalatainak 64 százaléka készít CR-jelentést. Utóbbi 11 százalékos növekedést jelent a 2008-as adatokhoz képest.

„Ez jelentős fejlődés az elmúlt évekhez képest, főképp, ha figyelembe vesszük, hogy 2011-ben több, kevésbé fejlett országgal is bővült a vizsgált országok köre. Ezekben a jelentést készítő vállalatok száma dinamikusan növekszik, és a jelentések általános minősége átlagon felüli." - fűzte hozzá Szabó István.

Azok az országok, amelyek 2008-ban is vezették a jelentéskészítési statisztikát, továbbra is meghatározóak: ma már az Egyesült Királyság vállalatainak 100 százaléka, míg a japán cégek 99 százaléka publikál CR-jelentést. Több országban (pl.: Dél-Afrika, skandináv országok) a kormányzati és tőzsdei szabályozások változásai is hatással voltak a jelentések számának növekedésére.

A CR-tevékenység pénzügyi értéket is teremt

A Global Fortune 250-es vállalatok csaknem fele nyilatkozott arról, hogy pénzügyi értéket is termel CR-tevékenységeinek köszönhetően. A cégek egyrészt a CR-tevékenységek hírnévre, márkára gyakorolt pozitív hatásának, valamint az környezet- és társadalomtudatos gondolkodás innovatív és költségcsökkentő hatásának köszönhetően realizálnak pénzügyi értéket is.

„A CR mostanra nemcsak morális, hanem üzleti szempontból is elengedhetetlenné vált. Az aktuális gazdasági környezetben kiemelt fontosságú a bizalom megerősítése, így eljött az idő, hogy a CR-jelentéseket a pénzügyi jelentések szintjére emeljük, vagyis alkalmazzuk a pénzügyi jelentéseknél alkalmazott belső és külső kontrollmechanizmusokat. Ezek biztosíthatják a vállalat teljes tevékenységének és hatásainak komplex megértését, átláthatóságát." - mondta a KPMG menedzsere.

GRI - a jelentéskészítés legelfogadottabb szabványa

A Global Reporting Initiative (GRI) fenntarthatósági jelentéskészítés irányelvei már nagyon széles körben elterjedtek - a Global Fortune 250-es vállalatok 80 százaléka és a vizsgált országok legnagyobb vállalatainak 69 százaléka használja - ezáltal gyakorlatilag jelentési szabvánnyá vált.

Atanulmányból kiderült, hogy azok a jelentéstevők, amelyek nagy könyvvizsgáló cégeket kértek fel jelentéseik tanúsítására, kétszer olyan gyakran korrigálták az előző évi adataikat, mint azok, akik nélkülük dolgoztak. Ez is bizonyítja, hogy a nemzetközi standardokat alkalmazó professzionális tanúsítók bevonásával javul a jelentéskészítés folyamata és minősége. A Global Fortune listáján szereplő legjobb 250 vállalat 46 százaléka, míg a vizsgált 34 ország legnagyobb vállalatainak 38 százaléka már tanúsítókkal vizsgáltatja felül jelentéseit.

„A tanúsított jelentés a bizalom megerősítését és fenntartását szolgálhatja minden érintetti csoport - pl.: tulajdonosok, befektetők, kormányzat, ügyfelek, munkatársak - felé." - összegzett Szabó István.

Magyarországi eredmények

A Magyarországon működő 100 legjelentősebb vállalat 70%-a jelent CR-tevékenységéről. Ennek 38%-a csak globális jelentés, 39%-a csak különálló helyi CR-jelentés, 7%-a helyi CR- és éves jelentés formájában, 15%-uk pedig éves jelentésük részeként mutatja be nem pénzügyi teljesítményét.

A CR-jelentést jellemzően a nagy, kevés szereplős, szabályozott iparágak szereplői készítenek, ugyanakkor a jelentős gazdasági teljesítőképességű, valamint környezeti és társadalmi hatású iparágak (pl.: kereskedelem, közlekedés, szállítás) egyelőre jelentős elmaradást mutatnak.

A magyarországi vállalatok kb. 20%-a már évek óta jelent a külső környezet változásaitól függetlenül. Ezek mellett megjelentek új, helyi szinten jelentő cégek is, elsődlegesen a pénzügyi szolgáltatók és termelő vállalatok körében.

A jelentéskészítés főbb motivációi továbbra is a hírnév és márka javítása, etikai megfontolások és a munkatársak motiválása.

A GRI itthon is a legelterjedtebb nemzetközi jelentéskészítési standard, a vállalatok több mint 2/3-a alkalmazza.

Hazánkban egyelőre kevés olyan vállalat van még, amely integrált jelentéskészítési folyamatot alkalmaz, azaz a pénzügyi és a nem-pénzügyi jelentését egységesen készíti el.

„Az integrált jelentéskészítési folyamat nálunk elsődlegesen arra korlátozódik, hogy az éves jelentésben megjelennek környezeti vagy adományozásra vonatkozó információk, vagy az éves jelentés részét képezi a CR/fenntarthatósági jelentés" - hangsúlyozta a KPMG menedzsere.

Külső kontrollt a jelentés készítő vállalatok harmada alkalmaz, azonban igen vegyes a kép a tanúsító szereplők (könyvvizsgáló cég, NGO, CSR-tanácsadó cég, érintetti panel) és az alkalmazott módszertanok esetében is. „A tanúsításnak - akárcsak a jelentéskészítésnek - szintén megvannak a maga nemzetközi standardjai (pl.: ISAE3000, AA1000AS), de ezeket csak ritkán alkalmazzák nálunk" - mondta Szabó István.

A KPMG menedzsere szerint a fejlődés további iránya a minél magasabb szintű GRI megfelelés (pl.: A, A ) biztosítása, a jelentéskészítési folyamat tökéletesítése, automatizálása és a külső független fél általi tanúsítás alkalmazása.

- 2011. december -