5 előrejelzés 2011-ben a fenntarthatóságra és a társadalmi felelősségvállalásra vonatkozóan

Ahogy egyre inkább a 2011-es évben járunk, felvetődik a kérdés, hogy vajon mire számíthatnak azok, akik a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás területén dolgoznak? A gazdaság elkezdett valamelyest regenerálódni, de negatív és pozitív tendenciák és történések egyaránt jellemzőek voltak a 2010-es évre, amelyek alapvetően meghatározták és alakították ezeket a területek.

Most először megfigyelhető az is, hogy a vállalatok mérettől és iparágtól függetlenül egyre inkább arra törekednek, hogy pozitív hatást gyakoroljanak a környezetre és a társadalomra, ami egy új típusú versenyhelyzetet is teremt a vállalatok között. Az utóbbi években pedig az üzleti világ, valamint a non-profit szektor is jelentős fejlődési folyamaton ment keresztül.  Ha optimistán tekintünk a jövőbe, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy a CSR-t és a fenntarthatóságot szem előtt tartó vezetők olyan hatékony stratégiákkal fognak előrukkolni a közeljövőben, amelyek valódi megoldást jelenthetnek a leginkább aggasztó problémákra is. Feltéve, hogy a fenti pozitív tendencia folytatódik, a következő 5 előrejelzés valószínűsíthető a fenntarthatóság és a CSR területén a 2011-es évre vonatkozóan.

1. Egyre növekvő lendület az üzleti fenntarthatóság területén

A gazdasági válság alatt is egyre több törekvést lehetett megfigyelni a fenntarthatósággal kapcsolatban, és ez a trend a gazdaság fellendülésével egyre inkább jellemző lesz az üzleti szférában.

2. A vezetők által kezdeményezett fenntarthatósági törekvések egyre fontosabbá válnak

A jövőben a részvényeseket az is érdekelni fogja, hogy a vállalatok szolidaritást vállaljanak, ahol tudnak és megmutassák a helyes utat. Nem lesz elegendő az, ha csupán reagálnak a környezetükben zajló történésekre. Ez abból is következik, hogy számos, a fenntarthatóságot szem előtt tartó vezető mára már profitált a proaktivitásából származó előnyökből, így ők még inkább arra fognak törekednek, hogy a reaktív viselkedés helyett minél több területen gyakorolhassák proaktivitásukat és vezető szerepre tegyenek szert ezzel.

Az ilyen típusú vezetésre jó példa a Starbucks fenntartható megoldása az eldobható poharakkal kapcsolatban és a jelenlegi Beta Cup kampánya is, valamint a Timberland termékek csomagolásán megjelenő „Zöld Index”, és az „Eco Index” törekvések az iparági standardokra vonatkozóan.

3. Sokkal precízebb és kevésbé félrevezető információk megjelenése a fenntarthatósággal kapcsolatos kommunikációban

Ez az állítás egyaránt igaz lesz a külső és a belső kommunikációra is a következő okokból kifolyólag:

• A Federal Trade Commission által indítványozott „Zöld Iránymutatások” (Green Guides) megjelenése formálni fogja a vállalatok magatartását, valamint a marketing és a kommunikációs kampányok hangvételére is hatással lesz.
• A szkeptikus fogyasztók és a non-profit szervezetek a vállalatokat még inkább átlátható működésre és egyenrangú párbeszédre kényszerítik, illetve kiszűrik és kirekesztik azokat a vállalkozásokat, amelyek a közösségi médián vagy más csatornákon a zöldre festést alkalmazzák.
• Az üzleti szféra szereplői egyre inkább odafigyelnek versenytársaik CSR tevékenységére, mivel felismerték, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos kommunikáció számos versenyelőnyt rejt magában.
• A vállalatok egyre inkább integrált és hatékony kommunikációra törekednek a CSR és a fenntarthatóság területén.

4. Egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy meg legyen jelölve az egyes termékek és csomagolások életciklusának a vége

Jelentős hátrányba kerülhetnek azok a gyártók, akik nem tudják újrahasznosítani nyersanyagaikat, hiszen ők ezzel ki vannak téve annak a kockázatnak, hogy egyes anyagokból hiány léphet fel, ill. azok árai túlságosan magasra szöknek. Ezzel egyidejűleg pedig a környezetre vonatkozó szabályozások betartása is egyre több költséget von maga után. Jól szemlélteti ezt a problémát az egyre szűkülő kínai export azokból az erőforrásokból, amelyek egyre ritkábban fordulnak elő, azonban számos termék gyártásához szükségesek.

Hosszútávú fenntarthatóságról pedig csak akkor beszélhetünk, ha valóban képesek vagyunk visszanyerni és újra felhasználni azokat a nyersanyagokat, amelyeket a termékek gyártásához felhasználunk.

5. A vállalatok egyre inkább tudatában vannak az ellenálló/tűrő képesség jelentőségének

Néhányan már tudatosították azt, hogy a legjobb esetben is azzal kell számolni, hogy az emberiségnek alkalmazkodni kell egy olyan világhoz, amelyet a globális felmelegedés, az egyre növekvő víz,- és egyéb erőforrások hiánya jellemez. Emellett pedig számos olyan kihívással kell szembenéznünk, amelyek lényeges előrelátható és előreláthatatlan hatást gyakorolhatnak a környezetre. A legfontosabb kérdés tehát: Hogyan tudunk leginkább felkészülni és alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz?

A „reziliencia” válasz lehet erre a kérdésre, amelyet az Ohio State University a következőképpen definiál: „Egy rendszer azon jellemzője, hogy képes túlélni, valamint alkalmazkodni az előreláthatatlan változásokhoz - amelyek akár katasztrofális események is lehetnek - sőt még fejlődni, növekedni is tud ilyen körülmények között.” 

A reziliencia, vagyis tűrő,- vagy ellenálló képesség koncepciója tehát egyre fontosabb válik napjainkban, amely mára szorosan összefonódott a fenntarthatóság fogalmával is.

- 2011. február -