A Global Fortune 250 közé tartozó vállalatok 80 százaléka teszi közzé a társadalmi felelősségvállalási (CSR), fenntarthatósági vagy környezeti teljesítményéről szóló jelentését különállóan, vagy az éves pénzügyi beszámolókba beépített formában – állapítja meg a KPMG legutóbbi, a 2007-es üzleti évre vonatkozó nemzetközi felmérése. A 2005-ös felmérési adatokhoz képest ez 50 százalékos növekedést jelent. Michael Hastings, a KPMG globális CSR-vezetője szerint: „Az eredmények alapján egyértelmű, hogy fontos elmozdulás történt, és a CSR-/fenntarthatósági jelentések egyre inkább a normát jelentik, mintsem a kivételt a világ legnagyobb cégei között.”
A KPMG nemzetközi felmérése a vállalati felelősségvállalásról az eddigi legátfogóbb tanulmány ebben a témában. A KPMG megvizsgálta a Global Fortune 250 vezető vállalata mellett minden földrész, összesen 22 ország 100 legnagyobb vállalatának jelentéskészítési gyakorlatát. Ezen vállalatok 45 százaléka bocsát ki CSR-/fenntarthatósági jelentést, de az adatok országonként erősen változóak. Például, Mexikóban és a Cseh Köztársaságban a cégek kevesebb mint 20 százaléka ad ki jelentéseket, de jóval 90 százalék fölött teljesít Japán és az Egyesült Királyság.
A felmérésből kiderül, hogy míg korábban a kockázatmenedzsment volt a CSR-tevékenység és a jelentések készítésének fő ösztönzője, 2008-ra az innováció és az etikai szempontok váltak a legfőbb mozgatórugókká. A Global Fortune 250-nek közel fele ismerte fel a fenntarthatósági tényezőkben rejlő üzleti lehetőségeket, és a jelentésekben fel is tüntetik azok üzleti értékét. A felmérés azt is megállapította, hogy az átláthatóság és elszámoltathatóság érdekében a vállalatok háromnegyede bemutatja jelentésében a CSR-/fenntarthatósági stratégiáját és meghatározott céljait is.
Ugyanakkor számos lehetőség kínálkozik még a továbbfejlődésre: a Global Fortune 250 vállalatának 40 százaléka, valamint a 22 ország 100 legnagyobb cégének 55 százaléka egyáltalán nem integrálja az éves jelentéseibe a fenntarthatósági információkat, beleértve olyan témákat is, mint például a klímaváltozás, felelős vállalatvezetés (corporate governance) és a szállítói lánc (supply chain) menedzsment.
„Az eredmény meglepő, hiszen a társaságok többsége látja a társadalmi felelősségvállalásban, a fenntarthatóságban rejlő üzleti értékeket, és bizonyíték van arra, hogy a felelősségteljes üzleti tevékenység hozzájárul a tulajdonosi érték növeléséhez” – mondta Wim Bartels, a KPMG fenntarthatósági szolgáltatásait nyújtó nemzetközi hálózatának vezetője. „Azt gondolhatnánk, hogy a vállalatok tudatosan használják az olyan kommunikációs csatornákat, mint például az éves beszámoló, az éves közgyűlés arra, hogy tájékoztassák részvényeseiket a fenntarthatóság vállalatot érintő hatásairól, de ezek sajnos még nem elterjedt megoldások. Ugyanakkor a részvényesekkel folytatott párbeszéd jelentős hatással lehet a vállalat pénzügyi és nem pénzügyi célkitűzéseire, valamint a részvényesek fenntartható fejlődésről alkotott képének alakítására egyaránt”.
A felmérés ezen kívül bemutatja, hogy milyen eszközökkel lehetséges a fenntarthatósági jelentésekbe foglalt információk és adatok hitelességének és megbízhatóságának igazolása, tanúsítása. Ezen a téren is jelentős fejlődés figyelhető meg. A fenntarthatósági jelentést kiadó globális vállalatok 40 százaléka tanúsíttatja riportját külső, független fél által, ami 30 százalékos fejlődést mutat a 2005-ös felmérés eredményeihez képest. A tanúsítási szolgáltatások több mint kétharmadát a nagy könyvvizsgáló cégek nyújtják világszerte. A vállalatok két okból veszik igénybe a tanúsítási szolgáltatásokat, egyrészről a jelentésben szereplő információk minőségének javítása, valamint a hitelesség megerősítése céljából a vállalat fő érintettjeinek (pl.: részvényesek, pénzügyi elemzők, ügyfelek, munkatársak, hatóságok, stb.) körében.
A KPMG felmérése feltárta, hogy a Global Reporting Initiative (GRI) széles körben alkalmazott nemzetközi standarddá vált a jelentések készítésére vonatkozóan, irányelveit szinte minden jelentést készítő globális vállalat alkalmazza. A jelentések tanúsítása terén az ISAE3000 és a nemrégiben frissített AA1000AS a legelterjedtebb audit standard.
Magyarországon a vállalatok társadalmi felelősségvállalása az elmúlt években gyors fejlődésnek indult. A vizsgált vállalatok több mint fele rendelkezik globális vagy helyi szintű jelentéssel, de azok mélysége, minősége jelenleg nagymértékben különbözik egymástól. Az elmúlt években a legkiemelkedőbb fejlődést a pénzügyi szektor vállalatai mutatták. Ugyanakkor a gyógyszeripar, a kereskedelem és építőipar vállalatai jelentős gazdasági teljesítőképességük, továbbá környezeti és társadalmi hatásaik ellenére is nagyfokú elmaradást mutatnak. A 25 magyar vállalatra vonatkozó, az éves pénzügyi jelentéstől különálló fenntarthatósági jelentések kevesebb, mint a fele készült a GRI iránymutatásai alapján. A jelentésekben közölt adatok és információk hitelességét, megbízhatóságát tanúsító külső független fél alkalmazása még nem elterjedt gyakorlat, de ezeken a területeken gyors előrelépés várható az elkövetkezendő években Magyarországon.
Összességében a felmérés megállapította, hogy a vállalatok egyre inkább stratégiai megközelítést alkalmaznak a CSR/fenntarthatósági menedzsment és a jelentések készítése területén. „Ezt a nemzetközi felmérést háromévente végezzük el, mivel úgy gondoljuk, a CSR-/fenntarthatósági jelentéseknek van hozzáadott értéke és létjogosultsága a jövőre nézve” – nyilatkozta Wim Bartels. „A következő hónapok és évek során, amint megpróbálunk majd újraépíteni egy stabilabb globális gazdasági rendszert, bizonyos, hogy a nagyobb átláthatóság, az elszámoltathatóság, valamint a vállalatirányítással, üzleti etikával és kulcsfontosságú nem pénzügyi kockázatokkal kapcsolatos információk még értékesebbek lesznek a befektetők, az ügyfelek és a felsővezetés számára” – vonta le a következtetést Várnai Éva, a KPMG Tanácsadó Kft. fenntarthatósági szolgáltatásokért is felelős ügyvezető igazgatója.
- 2008. november -
A tanulmány letölthető: KPMG