Nem pénz kérdése a környezettudatosság

A hazai közép- és nagyvállalatok kétharmadának üzleti stratégiájában szerepet játszanak a fenntartható fejlődés szempontjai – derül ki egy friss kutatásból. Nagyrészük szerint a környezettudatos üzletpolitika érvényesítése nem pénz, hanem szemléletmód kérdése, mégis csak minden másodiknál van a területnek felelőse. A vezetők fele gondolja úgy, hogy cégük működése negatívan hat a természeti környezetre.

A hazai 100 fő feletti közép- és nagyvállalatok kétharmadának üzleti stratégiájában szerepet játszanak a fenntartható fejlődés szempontjai - derül ki a Szonda Ipsos és a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) közös kutatásából. Mindez annak ellenére, hogy magát a fogalmat a felsővezetők negyedrésze tudta csak pontosan, vagy a valóságoshoz hasonlóan meghatározni. A fenntarthatóság területén belül a cégek leginkább az energiahatékonyság javítására, a hulladékkezelésre és -újrahasznosításra, valamint a környezetbarát termékekre és technológiákra kívánnak fókuszálni a következő években.

A vállalati felelősségvállalás (CSR) fogalmát kétszer annyian tudták pontosan meghatározni, mint a fenntartható fejlődését. Az üzleti politikák kialakításánál ennek fontosságát és növekvő szerepét minden második cégvezető hangsúlyozta. A megkérdezettek 70 százaléka szerint a környezettudatos üzletpolitika érvényesítése nem pénz, inkább szemléletmód kérdése. Ennek ellenére minden második cégnél hiányzik az a személy, aki felelős lehetne ezért a területért.

A vállalatvezetők fele negatívan látja cége természeti környezetre gyakorolt hatását. A negatív hatások között leginkább a károsanyag-kibocsátást, a túl nagy mennyiségű papírfelhasználást, valamint a túl magas energiafelhasználást említették. Kifejezetten pozitív környezeti hatásokról a cégvezetők alig egytizede számolt be.

Az elmúlt öt évben a cégek kétharmada vett részt adományozási tevékenységben, közel négytizedük működött együtt civil szervezetekkel. Ezek az együttműködések főként anyagi és természetbeni támogatásokban valósultak meg, a partnerségi együttműködés ennél kisebb mértékű volt. Azok a cégek, amelyek üzleti stratégiájukban nem érvényesítik a fenntartható fejlődés szempontjait, felerészben motivációhiányra hivatkoztak, harmadrészük pedig a profitját félti.

- 2008. október -