Robbanás előtt a Zöld munkahelyek

A "Zöld munkahelyek: Tisztességes munkahelyek felé egy fenntartható, alacsony szénkibocsátású világ-ban" című friss tanulmány szerint világszerte több millió új „zöld” munkahely jön létre a következő évtizedekben az éghajlatváltozás elleni erőfeszítések eredményeképp.

Négy nemzetközi szervezet tett közzé tanulmányt a zöld gazdaság globális hatásairól. Az ENSZ környezeti programja (UNEP), a Green Jobs kezdeményezés és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), valamint a Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége (ITUC) meg a Nemzetközi Munkaadói Szervezet együtt rendelte meg és támogatta azt a felmérést, melyet a Worldwatch Intézet végzett a Cornell Egyetem Global Labor Intézetének technikai támogatásával.

A kutatás beszámolója szerint számos ágazatban már jelenleg tapasztalhatóak ilyen irányú törekvések nyomán születő munkahelyek, jelezve, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem változtat a foglalkoztatási és befektetési mintákon, hatására már sok iparágban és a gazdaságban is teremtődtek-teremtődnek új munkahelyek, és még több millió új munkahely jöhet létre a fejlett és a fejlődő országokban egyaránt. Környezetvédelmi, gazdasági és foglalkoztatási szempontból a legkiemelkedőbbek között említhető az energiaipar, különösen a megújuló energiaforrások ipara, valamint az építőipar, a szállítmányozás, és az olyan alapvető iparágak, mint a mezőgazdaság meg az erdőgazdálkodás.

A felmérés beszámolója kitér arra, hogy az elmúlt évek során csak a megújuló energiák iparágban 2 millió háromszázezren találtak új munkát, és komoly esély van arra, hogy a munkahelyek száma tovább növekedik. A megújuló energiaszektoron belül 2030-ra a szélenergia-ipar 2 millió egyszázezren, míg a napenergia-ágazat akár 6 millió háromszázezer embert is foglalkoztathat. Az Egyesült Államokban 2030-ig várhatóan 630 milliárd dollárnyi tőke áramlik a megújuló energiaszektorba, amely 20 millió további munkahelyet jelenthet.

A kutatási jelentés kiemeli, hogy a hatékonyabb energiagazdálkodást eredményező épületek világ-szerte növekvő száma több millió állást eredményezhet, az építőiparban jelenleg dolgozó 111 millió ember munkájának „zöldebbé válásával” egyidejűleg. Az épületek energiatakarékosságára irányuló befektetések akár további 2-3,5 millió zöld munkahelyet teremthetnek Európában és az Egyesült Ál-lamokban, a fejlődő országokban pedig ez a szám jóval magasabb is lehet.

A tanulmány példákat is hoz a világszerte növekvő számú zöld munkahelyek létrejöttére. Kínában már 600.000 ember dolgozik a nap- és hőkollektor-iparágban, a napenergiával működő vízmelegítők telepítésében. Nigériában a kasszavára és cukornádra alapozott bioüzemanyag-ipar nagyjából 200.000 embert foglalkoztat. Indiában 2025-re 900.000 ember dolgozhat a biomasszára épülő gázágazatban, ebből 300.000 a fűtőtest-gyártásban, 600.000 pedig a brikett- vagy pellet-készítésben illetve az üzemanyag-ellátó lánc létrehozásában tevékenykedne. Dél-Afrikában 25.000 munkanélkülit vettek fel a „Working for Water” vízügyi programba.

Az alapvetően optimista jelentés azért néhány veszélyre is felhívja a figyelmet. Többek között megemlíti, hogy a klímaváltozás továbbra is negatív hatással lesz majd a munkásokra és azok családjára, főként azokra, akik megélhetésüket a mezőgazdaságból és a turizmusból teremtik elő. A kutatók szerint a legsürgetőbb feladat, hogy megbirkózzunk az éghajlatváltozással és annak minden hatásával, miközben tisztességes munkahelyek teremtését kell célként kitűzni.

A beszámoló továbbá kitér arra, hogy az új, zöld állások között sok vált majd ki „koszos, veszélyes és nagy igénybevételt követelő” munkahelyet. Különösen a fejlődő országokban érdemelnek figyelmet az olyan területek, mint a mezőgazdaság és az újrahasznosítás, ahol a fizetés sok esetben rendkívül alacsony, a munkaszerződések bizonytalan időre szólnak és a foglalkoztatottaknak veszélyes anya-gokkal is kell érintkezniük munkájuk során – mindennek rövid határidőn belül változnia kell.

A tanulmány további állítása, hogy jelenleg meglehetősen kevés zöld munkahely jön létre a leginkább kiszolgáltatottak számára. A világon dolgozó 1,3 milliárd szegényt (a világ munkaerejének 43%-át) és az általuk eltartottakat ez sem emeli a 2 dollár/nap/fő szegénységi küszöb fölé, és arra a nagyjából 500 millió fiatalra sincs hatással, akik az elkövetkező 10 évben szándékoznak majd munkába állni.

"Egy fenntartható gazdaságban többé nem lehet kizárni a gazdasági és társadalmi következményeket. A piaci áraknak tükrözniük kell, hogy a szennyezettség következményeiért vagy megromlott egészsé-géért a lakosság milyen árat fizetett. A zöld munkahelyeknek emiatt tisztességes munkahelyeknek is kell lenniük”- állítja a tanulmány.

A jelentés számos útvonalat jelöl ki, amelyeknek egy élhetőbb jövő érdekében a befektetéseket olyan alacsony költségigényű, azonnal végrehajtandó intézkedések felé terelik, mint például:
- a zöld munkahelyekben rejlő lehetőségek felmérése valamint a fejlődés monitorozása a szabályozási és befektetési keretek megteremtése érdekében,
- a jelenlegi, képzett szakemberek hiányából fakadó szűk keresztmetszet áthidalása a szakkövetel-ményeknek való megfeleléssel, mivel a rendelkezésre álló technológiát és erőforrásokat csak abban az esetben lehet hatékonyan kihasználni, ha kellőképpen kvalifikált vállalkozók és szakképzett mun-kások vesznek részt a befektetésekben
- valamint biztosítani az egyéni vállalkozások és gazdasági területek üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentéshez való hozzájárulását a zöld munkahelyteremtésre irányuló munkaerő-piaci szabályozási kezdeményezésekkel.

A beszámoló szerint a zöld piacok leginkább ott teljesítettek jól és ott volt sikeres az átalakulás, ahol a legmagasabb szinten is erős és állandó politikai támogatást kapott a kezdeményezés, a célkitűzések-től, bírságokig-ösztönzőkig, mint pl. a megújuló energiaforrásokat támogató törvények vagy az épüle-tekre és berendezésekre vonatkozó hatékonysági előírások, valamint a proaktív kutatás és fejlesztés.

- 2008. október -