A felelősök versenye

Az AccountAbility legújabb kiadványa újfent a Responsible Competitiveness Index-szel (RCI-vel) vizsgálja az egyes nemzetgazdaságok nemzetközi versenyképessége és az adott ország felelős magatartása közötti kapcsolatot.

Az előző értékelésekhez képest a vizsgált országok számát kibővítették 108-ra – 2003-ban 51, 2005-ben 83 országot vettek górcső alá. A papírforma szerint a felelős versenyképesség terén főleg az észak-európai országok teljesítenek jól. A svédek szerezték meg az első helyet, őket követi a dobogón Dánia és Finnország. Magyarország a 44. helyen áll.

A jelentés szerint az országok négy csoportba tömöríthetők: innovatárok (innovators), törekvők (asserters), alkalmazkodók (compliers) és kezdők (starters). Hazánk a második csoportba sorolható. Ennek kapcsán kérdeztük Alex MacGillivray-t, az AccountAbility programvezetőjét:

Mit jelent pontosan, hogy a második csoportba sorolták Magyarországot?

Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy Magyarország már felismerte a társadalmilag felelős magatartásból származó üzleti, kereskedelmi előnyöket, érti ennek fontosságát. Már nem csak a külső, nemzetközi nyomásnak akar megfelelni, hanem egyfajta belső hajtóerő az, ami készteti a felelős viselkedést.

A különböző szektoroknak – a kormánynak, a civileknek, a fogyasztóknak valamint a vállalatoknak – mi lehet a felelős szerepük abban, hogy Magyarország még inkább versenyképessé váljon?

Az értékelés során három területet vizsgálunk: az üzleti, a politikai és a társadalmi környeztet, amelyek összesen 21 indikátort foglalnak magukba. Az országokat vizsgálva általában találunk fekete foltokat, de Magyarország esetében nem beszélhetünk ilyenről, persze egyes területeken jobban is teljesíthetne.

Például az elszámoltathatóság és a közzététel terén nagy szakadék tátong a nagyvállalatok és a kisebb vállalatok között. A nagyobb cégek megfelelnek a nemzetközi standardoknak, a kisebbek már kevésbé elszámoltathatók. Éppen ezért a kormánynak lépéseket kell tennie és bátorítania azon cégeket, ahol szükségszerű a fejlődés.

A nemek esélyegyenlősége is egy olyan terület, amin javítani kellene. Ezen segíthetne egy megfelelő kormányzati intézkedéscsomag, valamint a civil szektor és a politikai pártok összefogása. Bizonyított tény, hogy a nemi esélyegyenlőség a gazdasági teljesítményt is fokozhatja, ha tehát ezt a problémát sikerül megoldani, annak társadalmi és gazdasági előnyei is érezhetővé válnak.

Mi kell ahhoz, hogy innovátor váljon hazánkból?

Az innovátorok csoportja eléggé kicsi. Ezekre az országokra az jellemző, hogy nem csak válaszolnak a piaci kihívásokra, hanem ők alakítják a piacot; nem csupán a már meglévőkből szakítanak részesedést, de új piacokat nyitnak meg. Klasszikus példa erre a dán szélenergia-modell, Németország pedig vezető napenergia-innovátor.

Magyarországnak is ki kellene használni komparatív előnyeiből fakadó lehetőségeit, de ahhoz, hogy innovátorrá váljon, nemzeti CSR-stratégiára is szükség van.

- 2007. szeptember -