CSR válság idején

Elérkezett a pénzügyi beszámolók és társadalmi felelősségvállalási/ fenntarthatósági jelentések megjelenési időszaka. A KPMG felmérése szerint tavaly a Global Fortune vállalatok 80 százaléka bocsátott ki fenntarthatósági vagy társadalmi felelősségvállalási jelentést, és 40 százalékuk tanúsíttatta riportját külső, független fél által.

A pénzügyi és gazdasági válság hatására minden vállalati vezető a vállalat pénzügyi eredményére, likviditási helyzetére és pénzügyi fenntarthatóságára fókuszál. Ez természetes, hiszen első számú cél a túlélés. A gazdasági válság azonban nemcsak veszély, hanem egyben lehetőség is. Lehetőség arra, hogy a változásra fogékony vállalatok és azok vezetői kiemelkedjenek versenytársaik közül. A gazdasági válság elsősorban bizalomválság. A most sikeres vezetők nemcsak tüzet oltanak, hanem bizalmat is építenek, ami hosszú távon szavatolja a vállalat pénzügyi fenntarthatóságát.

A túlélési stratégiák kidolgozásán és sikeres menedzselésén túl ebben az időszakban derül ki igazán, hogy kik azok a cégvezetők, akik megfelelően értelmezik a társadalmi felelősségvállalást, és azt valóban komolyan is gondolják. A több száz munkavállalótól egyik napról a másikra megváló, előzetes konzultációt mellőző, de a szponzorációban aktív vállalat mennyiben tekinthető felelősnek? Milyen foglalkoztatási alternatívát és programokat dolgoznak ki munkavállalóik részére ebben a remélhetőleg csak átmeneti időszakban? Továbbképzi-e magát a munkavállaló, vagy részt vesz-e társadalmi munkában? A korábban éveken át CSR-riportot kiadó vállalat bezárkózása mennyire tartja fent a befektetők vagy fogyasztók bizalmát?

A KPMG 2008 végén bemutatott nemzetközi kutatása alapján a Global Fortune vállalatok 80 százaléka bocsát ki fenntarthatósági vagy társadalmi felelősségvállalási jelentést, és 40 százalékuk tanúsíttatja riportját külső, független fél által. Magyarországon a 100 legnagyobb vállalat közül tavaly mindösszesen 25 vállalat számol be működésének fenntarthatósági aspektusairól helyi szintű jelentésben és ennél is kevesebben tanúsítják riportjaikat. Cserháti Gábor, a KPMG Tanácsadó Kft. vezető menedzsere arra számít, hogy a fenntarthatóságnak és tudatos felelősségvállalásnak, mint gazdálkodási követelménynek a jelenlegi válság hatására történő előtérbe kerülésével idén több cég készít auditált fenntarthatósági jelentést Magyarországon is.

Az elmúlt években a világ vezető vállalatainak közel fele ismerte fel a fenntarthatósági tényezőkben rejlő üzleti lehetőségeket, és jelentésében fel is tünteti azok rövid, közép vagy hosszú távon elérhető üzleti értékét. A KPMG felméréséből kiderül, hogy míg korábban a kockázatmenedzsment volt a CSR- tevékenység és a jelentések készítésének egyik legfőbb ösztönzője, addig 2008-ra az etikai és gazdasági megfontolások, a megítéléssel (brand) és az innovációval kapcsolatos szempontok váltak a legfőbb mozgatórugókká.

A KPMG felmérése feltárta, hogy a Global Reporting Initiative (GRI) széles körben alkalmazott nemzetközi standarddá vált a jelentések készítésére vonatkozóan, irányelveit szinte minden jelentést készítő globális vállalat alkalmazza. A jelentések tanúsítása terén az ISAE3000 és a nemrégiben frissített AA1000AS a legelterjedtebb audit standard.

A KPMG felmérése ezen kívül bemutatja, hogy milyen eszközökkel lehetséges a fenntarthatósági jelentésekbe foglalt információk és adatok hitelességének és megbízhatóságának igazolása, tanúsítása.

Cserháti szerint ezen a téren is jelentős fejlődés figyelhető meg.

„A fenntarthatósági jelentést kiadó globális vállalatok 40 százaléka tanúsíttatja riportját külső, független fél által, ami 30 százalékos fejlődést mutat a 2005-ös felmérés eredményeihez képest. A tanúsítási szolgáltatások több mint kétharmadát a nagy könyvvizsgáló cégek nyújtják világszerte, biztosítva a hatékony nemzetközi tudásmegosztást, a függetlenség és megbízhatóság fenntartását. A vállalatok két okból veszik igénybe a tanúsítási szolgáltatásokat. Egyrészről a hitelesség és bizalom megerősítése céljából a vállalat fő érintettjei (pl.: részvényesek, pénzügyi elemzők, ügyfelek, munkatársak, hatóságok, stb.) felé, másrészről a fenntarthatósági kezdeményezések és a jelentéskészítés folyamatának fejlesztése miatt” – hangsúlyozza a KPMG tanácsadója.

A bizalom fenntartásában és továbbfejlesztésében kulcsfontosságú, hogy a társadalmi felelősségvállalási jelentések megfelelő tartalommal és külső kontrollal biztosítsák a vállalatok nem pénzügyi átláthatóságát ebben a nehéz időszakban is. A megfelelő tartalmat a strukturált érintetti párbeszéd, az érintettek és a vállalat számára egyaránt legfontosabbnak tartott témák felszínre hozása és a jelentésben történő bemutatása garantálja. Nemzeti szabályozás hiányában a jelentések tartalma ugyanakkor külső kontroll nélkül erősen megkérdőjelezhetőek. A külső, független fél által nyújtott tanúsítási folyamat viszont hozzájárulhat ahhoz, hogy a rövid távú gazdasági túlélésen túl a vállalat hosszú távú értéke, valamint a környezet, a társadalom és a jövő generációinak túlélése is megfelelő figyelmet kapjon.

- 2009. június -