Kevés a valóban felelős vállalat

A Magyarországon működő vállalkozások több mint fele költ a vállalatok társadalmi felelősségvállalása (CSR) körébe tartozó célok elérésére – derül ki a GKI felméréséből. E cégek jelentős része „divat CSR-t” művel, mely erős kommunikációt takar kevés tartalommal. A felelősségvállalásra pénzt fordító cégek negyede leginkább alkalmazottai jóléti kiadásaira költ, valószínűsíthetően annak költséghatékonyabb jellege miatt.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérése szerint a Magyarországon működő vállalkozások több mint fele (54,2 százaléka) számára a vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) kiadásokban is megmutatkozó tevékenységet jelent (becslésük szerint 2007-ben a 20 főnél nagyobb hazai cégek több mint 330 milliárd forintot költöttek el a társadalmi felelősségvállalás jegyében). Erre a vállalati körre klaszterelemzés is készült, amelynek során a CSR-hoz való viszonyuk alapján tovább bontották a kört tipikus vállalati csoportokra.

A társadalmi felelősségvállalás hazai példaképei

A klaszter vállalkozásai (az összes 5,8 százaléka) fajlagosan messze a legtöbbet költik CSR-re. A motivációik között az átlagnál kissé magasabb az elvárásoknak való megfelelés és az üzleti érdek, költéseik tárgyát tekintve pedig a környezetbarát, egészségmegőrző jelleg dominál, de a többi faktornak is átlag feletti fontosságot tulajdonítanak. A magas összeg a cég profiljából adódó üzleti célú befektetésre utal, ahol a képzett humán munkaerő megtartása is fontos cél. Ebbe a klaszterbe tartozó vállalkozások átlagos nettó árbevétele 2,8 milliárd forint volt 2007-ben. E kör vállalkozásai nagy arányban szerepelnek a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás ágazatban, valamint a 250 fő feletti pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatást végző cégek körében.

Tudatos CSR-stratégiával rendelkező vállalatok

A klaszterbe tartozó vállalkozások (az összes 13,6 százaléka) is jóval átlag felett költenek CSR tevékenységeikre. Motivációik az átlagnál és az előző klaszterénál is kissé magasabbak az elvárásoknak való megfelelés és az üzleti érdek esetében. Költéseik tárgyát tekintve kissé hangsúlyosabbak a belső, a vállalatot közvetlenül érintő területek (alkalmazottak képzése, egészségmegőrzése, környezetbarát megoldások alkalmazása a vállalatnál), de az első klaszterhez hasonlóan ebben az esetben is az átlagnál többet költenek a többi támogatási területen is. Az ebbe a klaszterbe tartozó vállalkozások átlagos nettó árbevétele 3,0 milliárd forint volt 2007-ben. E klaszter vállalkozásai nagy arányban szerepelnek az ipar minden méretkategóriájában, az 50-249 fő közötti építőipari, az 50 fő alatti pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatást, valamint a 250 fő alatti oktatás, egészségügy és egyéb szolgáltatásokat végző cégek körében.

Jótékonysági CSR-t folytató cégek

Az ebbe a klaszterbe tartozó vállalati kör (az összes 2,4 százaléka) átlagos CSR költése is már elmarad a felmérés mintájának átlagától (2,4). Motivációik elsősorban nem a CSR-hoz kapcsolódnak. Támogatásaikat, adományaikat szinte teljes egészében a hátrányos helyzetben lévők, rászorulók megsegítésére, az esélyegyenlőség támogatására fordítják, amelytől nem várnak üzleti előnyöket. Az ebbe a klaszterbe tartozó vállalkozások átlagos nettó árbevétele 1,0 milliárd forint volt 2007-ben. E klaszter vállalkozásai nagy arányban szerepelnek a 250-999 fő közötti kereskedelmi és a pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatást végző cégek körében.

Környezetvédelmi célokat középpontba állító vállalatok

Ezen klaszter vállalkozásai (az összes 8,2 százaléka) a 20 fő feletti vállalkozások átlagos költésének felénél is kevesebbet fordítanak CSR célokra. Ugyanakkor ez a fajlagosan kisebb összeg is másként hat, ha elsősorban külső célokat valósítanak meg általa. Elsősorban környezetvédelmi tárgyú támogatásaik, fejlesztéseik vannak, de a belső képzésen kívül minden más területen aktív támogatók. Az e klaszterbe tartozó vállalkozások számára nagy a megfelelni akarás a külső és belső elvárásokkal szemben, amit ugyanakkor kifelé is kommunikálnak, erre a versenytársak figyelmét is felhívva. Az ide tartozó vállalkozások átlagos nettó árbevétele 3,2 milliárd forint volt 2007-ben. E klaszter vállalkozásai nagy arányban szerepelnek az 50-999 fő közötti kereskedelem, az 50 fő alatti vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás, valamint az 50-249 fő közötti oktatás, egészségügy és egyéb szolgáltatásokat végző cégek körében.

Elvárásoknak megfelelni szándékozó, adományozói profilú cégek

A klaszter vállalkozásai (az összes 3,1 százaléka) a 20 fő feletti vállalkozások átlagos költésétől jóval elmaradó összeget, az árbevétel egy százalékánál is kevesebbet fordítanak CSR célokra. Őket alapvetően az elvárásoknak való megfelelés motiválja a társadalmi felelősségvállalásra, az üzleti előny lehetősége ezek mellett nem ösztönző. A klaszterbe tartozó cégek ugyan kevesebbet fordítanak ilyen célra, de azt elsődlegesen támogatói, adományozó céllal teszik. Az oktatás, a képzés, a kultúra és a sport területén költik el az alapvetően külső célokra szánt pénzeiket. Az ebbe a klaszterbe tartozó vállalkozások átlagos nettó árbevétele 7,8 milliárd forint volt 2007-ben. E klaszter vállalkozásai az átlagosnál nagyobb arányban szerepelnek az 50 fő alatti mezőgazdasági és ipari, valamint az 50-249 fő közötti építőipari és az 1000 fő alatti kereskedelmi cégek körében.

A CSR üzleti előnyeire összpontosító vállalatok

A klaszterbe tartozó cégek (az összes 13,5 százaléka) a 20 fő feletti vállalkozások átlagos költésétől elmaradva, fajlagosan az árbevétel közel 1,5 százalékát költik CSR tevékenységekre. E klaszter vállalatai külső „kényszertől mentesen”, nem a stratégiába integrálva, de annak üzleti előnyeit kihasználva alkalmaznak CSR eszközöket. A finanszírozott területek többfélék és kisebb mértékben, de az alkalmazottak képzésére is fordítanak belőle. Az ebbe a körbe tartozó vállalkozások átlagos nettó árbevétele 4,4 milliárd forint volt 2007-ben. E klaszter vállalkozásai az átlagosnál jóval nagyobb arányban szerepelnek az építőipari, a 250 fő alatti mezőgazdasági, az 1000 fő feletti vendéglátóipari, idegenforgalmi és a 250-999 fő közötti oktatási, egészségügyi tevékenységet folytató cégek körében.

A CSR-t üzleti szükségszerűségből felvállaló cégek

A hetedik klaszter vállalkozásai (az összes 2,2 százaléka) a 20 fő feletti vállalkozások átlagos költésétől kissé elmaradva fajlagosan az árbevétel közel 2 százalékát költik CSR tevékenységekre. A CSR alapvetően nem képviselt szakmai cél a cégek életében, az ide tartozó kiadások környezetvédelmi dominanciája elsősorban üzleti előnyökhöz juttatja ezen vállalkozásokat. A környezethatékony megoldások alkalmazása esetükben vagy kényszer, vagy tudatos hosszú távú üzleti célú befektetés (mezőgazdasági, ipari és szállítási ágazatokban). Az ebbe a klaszterbe tartozó vállalkozások átlagos nettó árbevétele 7,8 milliárd forint volt 2007-ben. E klaszter vállalkozásai az átlagosnál jóval nagyobb arányban szerepelnek a 250 fő alatti mezőgazdasági és az 50-249 fő közötti ipari és építőipari cégek körében.

„Divat CSR” klaszter

Az ide tartozó vállalkozások (az összes 25,9 százaléka) a 20 fő feletti vállalkozások átlagos költésétől jelentősen kevesebbet fordítanak CSR célok elérésére. A legalacsonyabb fajlagos összeget is elsősorban az alkalmazottak képzésére fordítják, míg a külső célok támogatása jóval átlag alatti. Ennek ellenére a CSR hangsúlyos eleme a PR és marketing stratégiának, és a cégek életében az elért eredmények üzleti előnyökre váltása is fontos szerepet kap. Erős kommunikáció kevés tartalommal. Ebbe a klaszterbe tartozó vállalkozások átlagos nettó árbevétele 3,3 milliárd forint volt 2007-ben. A „legnépesebb” klaszter vállalkozásai az átlagosnál jóval nagyobb arányban szerepelnek az 1000 fő alatti vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás, a szállítás, raktározás, posta, távközlés, valamint a 250 fő alatti pénzügyi tevékenységet, ingatlanügyeket, egyéb gazdasági szolgáltatásokat végző cégek körében.

„Minimál CSR” klaszter

Az utolsó, kilencedik klaszter vállalkozásai (az összes 25,4 százaléka) a 20 fő feletti vállalkozások átlagos CSR költéséhez képest szintén a legalacsonyabbak közé tartozik. A motivációs tényezők egyike sem fontos eleme a döntéseknek. Külső célokra minimálisan költenek, az alkalmazottak jóléti kiadásaira, kisebb mértékben képzésükre fordítanak összegeket. Ugyanakkor a válaszokból az látszik, hogy nem elsősorban munkaerő-megtartás és a munkamorál javítása céljával, hanem valószínűsíthetően a jövedelmek növelésének vagy szinten tartásának költséghatékonyabb jellege miatt. Ebbe a klaszterbe tartozó vállalkozások átlagos nettó árbevétele 14,5 milliárd forint volt 2007-ben. A CSR-ra költő vállalkozások ebbe a klaszterbe „jutó” tagjai az átlagosnál jóval nagyobb arányban szerepelnek a szállítás, raktározás, posta, távközlés, valamint a 250 fő alatti pénzügyi tevékenységet, ingatlanügyeket, egyéb gazdasági szolgáltatásokat végző, valamint a mezőgazdasági cégek körében.

- 2009. május -